Nehéz reggelre ébredtünk. Eleve rosszat is álmodtam, de Bíborka hajnali 5 óra körül úgy döntött, kommunikálni szeretne valakivel. Először azt hittem, az alommal van gond. Kicseréltem. Aztán azt hittem, elfogyott a vizük. Kicseréltem azt is. Aztán az éhségre fogtam. Kaptak kaját. Ettek belőle fél macskaszájnyit. Bíborka tovább nyirvákolt, ő szoprán, Cincike mezzoszoprán inkább.

Aztán nagy nehezen bevillant, mit akar. A kádat. Úgyhogy fél 6 körül beengedtem őket a fürdőszobába, mint az őrültek, úgy rohantak be, mi meg aludtunk tovább.

Ciki, hogy mosnom kéne kettő adagot.

Viszont! A mosdó alatt várt minket ma egy ajándék :) Nyilván az előző lakástulajtól maradt még, mi ilyennel már nem játszunk, már csak a korunk miatt sem.

Kérem szépen, egy üveggolyót halásztak ki a kád alól, fogalmam sincs, hogy hozták ki onnan, remélem, nem a szájukban, mert ettől a gondolattól rosszul vagyok. Persze, kirugdosták, mi?

És biztos vagyok benne (nnnapersze :)), hogy nekünk hozta elő a két skodri, majd meghálálom simivel, meg csirkemellsonkával.