Idill

Ó, minden megy, ahogy mennie kell. Van kaki, pisi, kajálnak szépen, ittak is végre egy csomót. Bíborka kicsit félősebb még talán, mint Cinci. Itt egy bizonyíték arra, hogy valóban esznek:

És körbejárták már a lakást, szőrmaradványok itt-ott. Azért velünk még nem békéltek ki teljesen. Gondolom, ma reggel olyan 6 és 8 közöttre ütemezték a nappali felfedezését, pechükre, mert felébredtünk 8 körül, és mi is felfedeztük a nappalit. Azóta a virágtartó asztalka alsó polcán húzzák meg magukat, ami kurva kényelmetlen lehet nekik, de makacs mindkettő, mint az öszvér, vagy én. Nemsoká megyünk el itthonról, akkor folytathatják a felderítést, remélem, egyben lesz még a lakás estére és a két macska is.

Na kérem szépen, a két mats kánonban is képes dorombolni. C, E, vagy E, G hangokon. Esetleg Fisz. Kijönni ugyan nem jönnek ki a hordozóból, úgy látszik, ők - velem ellentétben - imádnak mozdulatlanul, egy helyben sokáig ülni, vagy ki tudja, majd meglátjuk. A kisszobában rendeztük be a helyüket ideiglenesen, a sarokban van az egyik hordozó, mellette a másik. De együtt vannak mindig, egy hordozóban. Cincike (fekete, idősebb) óvja Bíborkát, mindig ő van elöl, Bíbor hátul lapít, néha azért megmozdulnak és felállnak, akkor ezt látja a földön fekvő hülye, fanatikus gazdi:

Szóval fekszem mellettük és gügyögök nekik. Aztán simogatás is jöhet, először a fejtetőn, aztán a fültöveknél, az áll alatt, majd a többi testrészen. Ha ügyes a gazdi, lehetetlenül kifordult testhelyzetben mindkét keze befér a hordozóba, és mindkét macska kap simogatást. Ergo: két doromb is szól egyszerre. Elegendő simogatás után már enni is hajlandóak! Nem győzök hálát adni nekik :)

Ááá, nem bírtunk aludni az izgatottságtól, szokásomtól eltérően 8-kor már kukorékoltam, az óraátállítás miatt kis csalással 7-kor... nyilván első utam a kisszobába vezetett, a két macs egymás hegyén-hátán feküdt, szokás szerint a sarokban, elbújva. Kiborítva az alomtál, de valamit valamelyik cica legalább már produkált éjszaka. Talán ettek is valamit.

Nem tudom, mi a jó nekik, ha békén hagyjuk őket, vagy inkább, ha gyakran bemegyek hozzájuk dumálni. Bíborka már rámfújt kétszer. Hogy lesznek ebből ágyban alvó macskák? :)

Első kép

Ő Cincike.

Az a fehér valami Cincike jobb oldalán Bíborka, aki valami alatt fekszik épp a kisszobában. Konkrétan fél testével bebújt a dolog alá és szuszog. Néha ránézek. Még él.

Hát, nehéz menet lesz :)

-------------------

Update.

Cincike vagy úgy tesz, mint aki élvezi, ha simogatják, vagy tényleg. Beletette a fejecskéjét a tenyerembe, amikor vakartam a fülét, amikor végig a hátát, akkor még a farkincáját is az égig emelte. Ettől vérszemet kaptam, többször besettenkedtem hozzá vakarni, mert vakarónak és vakartnak is jó lenni.

Bíborka valamikor a délutáni sziesztánk alatt (értsd: párom aludt, én Monkot néztem, ötödik évad, de ez most nem fontos.) kimerészkedett a kisszobából. Amikor felkeltem, épp a páromat stírölte a hálószobaajtóból. Ezen mindketten meglepődtünk, de Bíbor annyira, hogy fél pillanat alatt elrohant mellettem a nappaliban, és elbújt a virágok mögött, azóta ott meditál. Ő tudja, eszünk ágában sincs megzavarni.

Igaza lesz Moninak, a megmentőnek: Bíbor a bátor, a vakmerő, Cinci a higgadtabb természet. Néha még összekeverem őket, de most átgondoltam, igen, így van.

Ma megyünk értük, be vagyunk sózva rendesen :) Ők is, csak ők még nem tudják. Majd megtudják pár óra múlva, amikor betesszük őket a hordozóba, bekerülnek a kocsiba, zötykölődni fognak, majd jön a lift, és egy vadonatúj lakás, ismeretlen szagokkal és ismeretlen szagú emberekkel. Kik ezek?!

Fogadásokat kötünk a párommal, hogy mikor jönnek ki majd a hordozóból, mikor merészkednek ki a kisszobából, mikor jönnek nyávogva hozzánk és ugranak fel az ölünkbe.

9 napnál tartunk.

Oké, szóval október 29, ezen a napon fogjuk ünnepelni őket, mármint az év maradék 364 napja mellett. Egy Oroszlán nő, egy Rák férfi és két Skorpió macska. Szép összeállítás.

Már csak egy hét :)

Cincike és Bíborka a két szerencsés, akik innentől az uralkodónőink lehetnek.

Könnyű és nehéz is volt a választás, túl sok volt, akibe beleszerettünk Moninál, a többiekért fáj a szívem, de a három szoba mégiscsak három szoba és nem harminc, vagy három emelet. Nekik kettőjüknek még elég lesz ez a lakás, mi meg majd alszunk a folyosón, ha mégse.

Mindig is voltak macskáim, Zsuzsika, Jancsika, Marci, Dani, Gizike, párom szerint ritka hülye neveket találok ki nekik, hát akkor maradjon Cinci, és Bíbor, nem Rozizunk, meg Lucázunk,

Cinci és Bíbor.

Fekete és fehér macs, mint Lukrécia és Szerényke, csak sokkal rendesebbeknek tűnnek, de talán csak be voltak szarva, amikor először találkoztunk. Igenis, reszkessetek zoknik, kábelek, függönyrojtok!, mert hamarosan jönnek A Macskák. Ez az elkövetkező - remélhetőleg - 1-2 évtizedben ki fog derülni.