A vasárnap estét a legtöbb ember utálja, én is. Azt hittem, ma már semmi izgalmas nem történik. 

Aztán Bíbor eszeveszettül enni kezdett valamit az előbb. Behozta a nappaliba megmutatni a zsákmányt. Azt hittem, a tegnapi krumplija, bár ahhoz túl fekete volt, és mozgott is, de a krumplik viszonylag ritkán szoktak. (Pláne a feketék.) Nem tudtam kivenni a szájából, elrohant vele. 

Csak az előszobában sikítottam fel és rohantam be a hálóba azzal a tudattal, hogy Bíbor megmentette az életemet. Egy hatalmas, gyilkos fekete pókot trancsírozott szét a fogaival. Arca volt a póknak, akkora pók volt. És legalább egy méter hosszú szőrös fekete lába, abból is nyolc, az meg nyolc méter. Szerintem rámugrott volna éjszaka, én meg akkor tuti ki a nyolcadikról. Tényleg. 

Bátor Bíbort birtoklok, bibiiii! :)