Szegény árva cicák...

Holnap lesz a nagy megmérettetés. És onnantól számítva péntekig. A gazdik ugyanis három év után elmennek nyaralni, a két skodrit itthon hagyják a gonoszak. Öt teljes napig nem simogatja őket senki, jaj.

Hülyeség, nem hülyeség, az van, hogy hiányozni fognak. Jaj, mi lesz velük. Jaj, biztos azt gondolják, hogy sose többé nem jövünk haza. Árva macskák lesznek. A szívem szakad belé.

Biztos megbeszélik...
- Cinci, megint árvák leszünk szerinted?
- Bíborka, nem tudom, ha holnap se jönnek haza... lehet :(
- De miért, rossz cicák voltunk?
- Biztos nem szeretnek már bennünket. Lehet, azért, mert mindig éjszaka futkározol.
- Na elmész te a picsába." 

És itt lesz az a pont, hogy nagyon hangosan zokogni fog mindkét szegény árva cica. Biztosan. És ezt pontosan meg fogom érezni, és nagyon hatalmas bűntudatom lesz, hogy itthon hagytuk őket. 

És cserébe, amikor hazajövünk, két miszpicsát fogunk kapni, akik le se szarnak minket, én meg hason csúszva fogok pitizni nekik :)

(Igen, lesz aki etetni fogja őket persze :))

Fel is rakok pár nem új videót és képet, hogy néha ránézzek és lelkifurkám legyen (by Kiss Ádám).