Óvakodj a piros szalagtól

Lett pár ősz hajszálam a meglévőek mellé. 

Vettünk egy ajándékkosarat. Este hazahoztam, másnap reggel vittem tovább. Szép piros masni és szalag tartozott hozzá, macskabűvölő szalag, ki is szúrták a lányok. Feltettem az étkezőasztalra, ott töltötte az estét. 

Másnap reggel Bíbor hányt egy kicsit. Feltöröltem, eszembe jutott, hogy kell venni füvet, figyeltem, amúgy minden olyan volt, mint rég. De aztán megint hányt. Olyan kis vizeset. Nekem meg sajnos el kellett indulnom látogatóba és melóba. Párom hívott délután, hogy Bíbor hány, furcsa pirosat, de nyugi, nem vér, hanem szalag...  szóval megkóstolta.

Irány a Lehel úti állatkórház este 11 körül. Az egyik rendelőből észveszejtő macskaordítás hallatszott, még ez kellett... na nem ragozom túl. Doktornéni megvizsgálta Bíbor hasát, igen, valami fura, kellene ultrahang. Ultrahangos jó fej doki leborotválta a pocakját és megnézte, a gyomorban nincs semmi, de valószínűleg picit gyulladt, ez lehet sok dologtól, viszont a belek tele vannak, figyeljük, kakiljon. Még kapott infúziót és hányáscsökkentőt, a branült benne hagyták a jobb oldali lábában, hátha kell még, és jöttünk haza. 

Hajnali háromig figyeltem, kakil-e. Nem kakilt. Hatkor ébredtünk, elmentünk dolgozni... Hát, nehezen koncentráltam a melóra. 

Délután csak egy adag kaka volt a klozetban. Vissza dokinénihez, a Mancsokba. Branül ki, pocaknyomkodás, nyugtatás, valószínűleg nincs semmi gond, figyeljük, kakil-e. Gazdi bűntudata az egekig emelkedik, mi a szarnak hagyta elöl azt a rohadt szalagos ajándékkosarat.

Szombat reggel fél kilenc. Kaka. De Cincitől. Lesem továbbra is Bíbort. Amúgy játszik, őrült, mint mindig, eszik, iszik, madarakat les.

Szombat egy óra. Kaka. Valami istentelen mennyiség! Normális állagú. Kakának ember így nem örült, mint én! :) Helyreállt a rend, ma akkor ürített, amikor a gazdik reggeliztek.

Szóval. Óvakodjatok a piros szalagoktól, a kíváncsi macskától, aki mindent megeszik. És úgy egyáltalán minden apró pici dologtól. És legyen mindig fű előttük, ha fű nincs is, fűpaszta, amit megtanultunk most, rá kell kenni a macska lábára, majd lenyalja. És vigyázzatok a nyunyókákra, én is jobban fogok.

Ma reggel így hagytam ott őket simizés után :)